O LISTIH
NIK
sedi pri oknu,
gleda gole veje,
s katerih padajo poslednji
listi, in razmišlja:
»Kako se bodo
ti listi na pomlad
ponovno obesili na veje?«
O UMIVANJU ZOB
NOK
kar naprej opominja NIKA,
naj si vendar že umije zobe.
NIK odgovori:
»Saj nisem niè umazanega jedel.«
O PRAZNOVANJU
NIK
je bil nekega dne na
praznovanju sošolkinega
rojstnega dne.
Ko pride domov, ga mama vpraša:
»Kaj si jedel?«
NIK nato: »Nekaj z vilicami in noži.«
O POKLICU
NIK
med odmorom sprašuje sošolko:
»Kaj boš pa ti?«
Sošolka: »Učiteljica.«
NIK: »Zakaj?«
Sošolka: »Tako, da mi ne bo
Treba kar naprej pisati tvojih
domačih nalog.«
Iz knjige PIKICA NA LUNI - PONT A HOLDON, ki je izšla pri Mariborski literarni družbi
A LEVELEKRÕL
NIK
az ablaknál ül,
a kopasz ágakat nézi,
amikrõl hullanak le
az utolsó levelek, és gondolkodik:
»Tavasszal
ezek a levelek
hogyan másznak vissza az ágakra?«
A FOGMOSÁSRÓL
NOK
Egyre figyelmezteti NIKET
hogy mossa meg végre a fogát.
NIK így felel:
»De hiszen semmi piszkosat nem ettem.«
AZ ÜNNEPLÉSRÕL
NIK
egy nap az osztálytársa
születésnapját
ünnepelte.
Amikor jön haza, mama kérdezi:
»Mit ettél?«
NIK erre: »Semmit villával és késsel.«
A FOGLALKOZÁSRÓL
NIK
a szünetben kérdezi az osztálytársnõjét:
»Mi leszel ha nagy leszel?«
A lány: »Tanítónõ.«
NIK: »Miért?«
A lány: »Azért, hogy ne kelljen
mindig énnekem írni a te
házi feladataidat.«
Prevod: István Dabi